A flyball

A flyball nevezetű kutyasport az 1960-as évek végén, és az 1970-es évek elején, Dél-Kaliforniában indult útjára, amikor egy kaliforniai férfi, Herbert Wagner kifejlesztette első teniszlabda kilövő szerkezetét. Wagner a Johnny Carson Show keretében mutatta be először ezt a gépét, amelyet nem sokkal ezután kutyakiképzők és a kutyás klubbok is elkezdték használni. Az első verseny megtartására 1983-ban került sor az Egyesült Államokban. A flyball innentől kezdve megállíthatatlanul terjedt, Ausztráliában, Kanadában, vagy akár Dél-Afrikában is találkozhatunk vele. Európában pedig – többek között, de nem kizárólagosan – olyan országokban lett nagyon népszerű sport, mint Belgium, Csehország, Németország, Hollandia, Lengyelország, Ausztria, Magyarország, és természetesen az Egyesült Királyság is. Magyarországon komolyabban a sporttal 2007-ben kezdtek el foglalkozni, és 2009-ben Magyarország már részt vett, és a saját divízióját meg is nyerte, a számos csapat részvételével zajló, és a legnagyobb flyball-os eseménynek számító Európa Bajnokságon.

A flyball látszólag egyszerű, de igazából mind a kutya, mind a gazdi számára összetett feladat, és koncentrált figyelmet igénylő sport. Két – négy-négy kutyából álló - csapat versenyez egymás mellett, egy körülbelül 15-16 méter hosszú, egyenes pályán. A pályán meghatározott és egyenlő távolságra akadályok találhatóak, amelyeket a kutyának át kell ugrania, és a pálya végén lévő fyball gépből (box), az abba betöltött teniszlabdát kell megszereznie. Minden kutyának át kell haladnia a start/célvonalon, majd a négy ugró akadályon a helyes sorrendben, ezután működtetnie kell a gépet, és ugyanazon négy akadályon át vissza kell térni a start-/célvonalhoz a labdával a szájában. Csak akkor indulhat a következő kutya, ha az előző bármely testrészével (talajon vagy levegőben) elérte a start-/célvonalat. Így kell futnia minden kutyának beleértve azokat is, akik – hibázás folytán - újrafutnak

Minden csapat minimum 4 kutyából és 4 felvezetőből; maximum 6 kutyából és 6 felvezetőből áll. Egy futamban egy csapatnak 4 különböző kutyája vesz részt. Tetszés szerint lehet tartalék (csere) kutyákat is alkalmazni, cserélni viszont csak a futamok végén lehet.

A két párhuzamos versenypálya -a pályák középvonalától mérve- legalább 3,66 m-re, legfeljebb 6,70 m-re helyezkedik el egymástól. A legkisebb ugró magasság 17,5 cm, a legnagyobb pedig 35 cm. Az ugró akadály magassága 2,5 cm-es egységekkel állítható, és mindig a csapat legkisebb (az adott futamban aktív) kutyájának marmagasságához vagy ulnájához igazodik.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a flyball azért is tudott többek között ilyen gyorsan, ekkora népszerűségnek örvendeni, mert a flyballt gyakorlatilag bármilyen kutyával lehet űzni, legyen az kicsi vagy nagy, fajtatiszta vagy keverék, mindenki meg tud tanulni fyballozni.

A flyball tulajdonképpen egyik kutyás sporthoz sem hasonlítható élményt ad, nem csak a kutya számára, hanem a gazdinak is. Egyik kutyás sport közben sem érez akkora adrenalin löketet sem az eb, sem az ember, mint amikor feláll a csapat a pályára, és csak másodpercek választanak el attól, hogy kigyulladjon a lámpa, és elinduljon a futam. Itt másik három kutyával kell együttműködni, és másik három emberért kell még küzdeni a pályán, és learatni a hosszú, és közös csapatmunka gyümölcsét. A flyball nem csak egy „sima” kutyás sport, a flyball a csapatról, és az egymásért való küzdésről is szól.

Ha csapatjátékos vagy, a flyball-t imádni fogod, és a flyball csapatban a helyed.