Szoboszlay Erika

Kutyaiskola vezető, Sportegyesületi elnök, Agility szakirány vezetője, Agility oktató

1979-ben születtem Budapesten. Tízévesen kaptam meg életem első kutyáját, egy csodálatos német juhászkutya keveréket, akivel tizenegy évesen kezdtem el kutyaiskolába járni.

Több kiképzésvezetői tanfolyam elvégzése után 13 éves koromban kezdtem el az engedelmességi csoportok vezetését, és 14 éves korom óta oktatom az agility sportot különböző kutyaiskolákban.

2009-ben ismertem meg első mentoromat, Silas Boogk-ot, aki egy fiatal német tréner, s aki új utat nyitott nekem az agilityben. Silashoz igyekeztem minél többször kiutazni Németországba, ahol nem csak az agility tanításának új irányzatait, de a kutyázás és a kutyaiskola üzemeltetés nyugati kultúráját is megtanulhattam.

Ezeket megismervén fogant meg az elhatározás bennem, hogy saját kutyaiskolát szeretnék létrehozni – azokból az ismeretekből, melyeket Németországban szereztem meg.

Azóta sok nemzet sok kutyás oktatójától volt szerencsém tanulni…Kabai Krisztina (D), Lisa Frick (A), Silvia Trkman (SLO), Jaakko Suoknuuti (SF), Janita Leinonen (SF), Dave Munnings (GB), Alex Beitl (D), Erwin Metzler (A), Jenny Damm (S), Sascha Grunder (CH), Eifert Anna (H), Tereza Králová (CZ)….mindannyiuktól számos új és értékes dolgot tanultam, és ami még fontosabb, mindegyikőjük mutatott a kutyázásban vagy az agilityben egy-egy új nézőpontot, melyet azelőtt nem láttam

Napjainkban Andrea Foglar (A) agility edzésein veszek részt heti rendszerességgel.

A kutyakiképzéssel és az agilityvel kapcsolatos ismereteimet továbbra is Nyugat Európában, Skandináviában bővítem, az eredményes külföldi trénerek szemináriumának rendszeres hallgatója vagyok.

Angol és német nyelven beszélek.

Az agility sportban tanítványaim eredményei által hazánkban elsőként elértem a gyémántfokozatú mesteredző címet.
Korábban több ízben évekig voltam tagja a MEOE Agility Sportbizottságának.
2012-ben FCI által elismert nemzetközi agility bíró lettem, valamint 2013-ban elvégeztem a SOTE Testnevelési Egyetem Sportedző szaktanfolyamát.

 

 

Jäckl Anikó

Agility oktató, Kezdő agility foglalkozások vezető edzője

Budapesten születtem és itt is élek. Gyerekkoromban mindig szerettem volna kutyát, de ez csak később vált lehetségessé.

1994-ben született és érkezett első kutyusunk a családba. Vele fokozatosan tanultam meg a kutyatartás szabályait, a kutyás élet mivoltát. Az ő kedvessége, játékossága vezetett el a kutyaiskolába, majd az agility világába, olyannyira, hogy azóta is (és egyre inkább) elbűvöl ez a sport és általa a kutyák képességei.

Először hobbyként, majd versenyzőként foglalkoztam az agilityvel. Később kitűnő trénerem (Szoboszlay Erika) hatására és segítségével oktatóként is kipróbáltam magam. Ennek közel 20 éve már. Saját kutyám edzései mellett, így amit megtanultam, edzőként rögtön tovább is tudtam adni.

Később számos külföldi tréner szemináriumán vettem részt, sokat tanulva tőlük.

Edzőként fel kellett ismernem, hogy igazából nem is a kutyával foglalkozunk, hanem a gazdikat tanítjuk. Fontos a jó emberismeret,  a jó kommunikáció és a kedvesség. Emiatt először mindenkivel egyenlően próbálok bánni és később egyénre szabva tovább fejleszteni a gazdik tudását.

2012-ben elvégeztem az agility bírói tanfolyamot. Így már a másik oldaláról is megismerkedhetem a sporttal. Szemléletem szerint igyekszem első sorban a kutyák szemszögéből megtervezni és felépíteni a pályáimat legfőképpen biztonságos vonalvezetést kigondolni. Szeretem a lendületes, a technikai feladatokkal és izgalmas kihívásokkal tarkított pályákat. Ezeket próbálom az általam tartott agility foglalkozásokon is szem előtt tartani.

Az utóbbi időben megtapasztalhattam a „gyerek” agilityt, amikor a gazdik lelkes gyermekeivel foglalkozunk. Nagyon élvezem és öröm látni egy-egy feladat után a kis gazdik kitörő örömét, hogy sikerült megoldaniuk a feladatot. Remélem egyre több ilyen élményben lesz részünk.

Továbbra is várunk mindenkit szeretettel a Kraft SE agility edzésein.

 

Szabó Zsófia

Agility oktató, Kezdő agility foglalkozások edzője

Az igazi kutyázós életet "csak" 2007-ben kezdtem el, mikor is elkezdtem a HEROSZ Budapesti állatotthonánál önkénteskedni, ahol a kutyasétáltatás mellett az önkéntesekkel egy-egy kutyát kiválasztva elkezdtük a menhelyes kutyasulit. Azt hiszem, ennél jobb kezdete nem is lehetett volna a kutyás tanulmányaimnak. Rengeteg mindent tanultam ott a kutyákról, rengeteg különböző lelkivilágú kutyát megismerhettem, és összességében elindított egy úton, amit a mai napig is járok.

Később 1,5 évre hozzám került ideiglenesen egy felnőtt kelpie akivel foglalkoztam, versenyeztem, míg vártam a saját kiskutyámra.

2010-ben született meg Shianne, a kelpie lány. Ő tanított meg igazán milyen is mikor a kutya tényleg a társad, a másik feled. Vele is több sportot űzünk: frisbeet és agilityt versenyszerűen, valamint otthoni hobbiként különböző trükköket tanulunk.

Habár őt tudatosan a sportra választottam, nekem első sorban egy társ, és nem sporteszköz, ezért az mindenképpen elsődleges szempont, hogy neki jó legyen, ő jól érezze magát aközben amit csinálunk. Hiszem, hogyha egy kutyával elhitetjük, hogy ő a csillagokat is képes lenne lehozni, akkor az a kutya mindent meg fog próbálni, hogy ezt teljesítse számunkra. Ezért számomra nagyon fontos a pozitív megerősítés, a megfelelő jutalmazás/biztatás. Amit mindig próbálok az edzéseken is átadni.

Ezelőtt is tartottam itt-ott kisebb edzéseket, de hivatalosan 2013 tele óta tartok agilityt a Krafton.

Az edzések során sok mindent egyedien az adott kutyához igazítok, így próbálva a maximumot kihozni a pályán lévő párosból